Álmomban sírtam. Olyan keservesen, ahogy csak az álmokban szabad, a földre zuhanva, görnyedve zokogva. A bérlőtársnőm jött vígasztalni és annyira jólesett hogy van valaki velem ilyenkor. aztán felébredtem és egyedül voltam, torkomban avval az iszonyú zokogásvággyal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése